BAGázs – négyen az élménypedagógiai foglalkozásokért

A BAGázstól négyen vettek részt a Pressley Ridge élménypedagógia képzésén, négy nagyon különböző fiatal. Az egyetemista lány, a gimnazista fiú, az élménypedagógiával több éve foglalkozó szakember és a bagi cigánytelepen nevelkedett fiú, aki sorstársmentorként évek óta kulcsember a Bagázsban. Ők négyen együtt vágtak bele a bagi, élménypedagógián alapuló foglalkozások megtartásába.

Nagyon fontos alap volt számukra a képzés, és leginkább talán az a tapasztalat, hogy milyen egy csapatban igazán feloldódni, bízni és elfogadni. Jelenleg a bagi foglalkozásoknak is ez adja az alapját, az, hogy a résztvevő gyerekek merjenek feloldódni, bízni, tudják elfogadni a másikat és nem utolsó sorban önmagukat.

A négyfős szervező csapatnak előnye, hogy több nézőpontból tudták átbeszélni a célokat, hogy a felelősséget nem egyedül viselik, hogy az előkészítésnél is meg tudják osztani a munkát (gyerekek értesítése, eszközök beszerzése stb.). A foglalkozások alatt is óhatatlanul megjelenik négyük értékrendje, viselkedése, és ez komoly minta a gyerekeknek.

„Ha necces téma felmerül, márpedig felmerül, mert szívesen behoznak ilyeneket a gyerekek, akkor kíváncsiak a véleményünkre, és ez egy jó apropó, hogy el is mondjuk. Közben pedig nem megmondó emberek vagyunk, hanem jól érezzük magunkat velük és közben beszélgetünk.” – mondja Janka az egyik foglalkozástartó.

Különbözőségük azért is jó, mert az egyik gyereket az egyikőjük egyénisége vonzza be, míg a másik gyereket a másikuké.

A képzés során vált egyértelművé az is, hogy milyen nehéz „művészet”, az hogy a gyerekek megnyíljanak egy reflexiós körben, de az is egyértelművé vált, hogy milyen fontos része a feldolgozás a tanulásnak, fejlődésnek.

A Bagázs csoportnak rövidtávú célja tehát a bizalom kiépítése, és az együttműködés, egymásra figyelés képességének fejlesztése. Középtávon az a cél, hogy a csapat megoldjon egy nagyobb kihívást, ami már problémamegoldást és komolyabb együttműködést igényel. Hosszútávon pedig jó lenne, ha a csapatban résztvevők maguk szerveznének meg és valósítanának meg szabadidős programokat. (Focimeccs, kirándulás, mozi stb.)

Az első alkalmon nagy részét kint a szabadban, ejtőernyős játékkal töltötte a csapat, de a hideg miatt azóta a Bagázs konténerházában zajlanak a foglalkozások, és nagyon várja már mindenki a jó időt, mert azért a szabadban izgalmasabb, élvezetesebb játékokat lehet játszani, mint egy nem túl nagy helyiségben. Talán a helyiség adottsága miatt eddig legjobban az a foglalkozás sikerült, amikor a besötétített konténerházban kisfilmeket néztek laptopon. Mielőtt lekapcsolták volna a villanyt, mindenféle film és tévénézési szokásokról volt szó, és arról is, hogy ők animációs filmet biztos nem akarnak nézni, de aztán a sötét és a kisfilmek hangulat behúzta a gyerekeket, és még a rajzfilmeken is nagyon jól szórakoztak.

Az eddigi foglalkozások jól sikerültek, de azért az egyértelmű, hogy elég nagy erőfeszítést kell tennie a szervezőknek, hogy a gyerekek hétről hétre eljárjanak. Nem csak a foglalkozásoknak kell izgalmasnak lenniük, hanem a következő alkalmat is reklámozniuk kell a gyerekek felé. Erre most úgy tűnik a facebook csoport jó megoldás. Ott egész héten ötletelnek, kommunikálnak a gyerekek a következő alkalomról, és mivel a szervezők figyelembe veszik az ott elhangzottakat, valóban olyan lesz a foglalkozás, amilyet a gyerekek „megterveztek”, igényeltek.

A szervezők úgy tervezik meg a foglalkozásokat, hogy folyamatosan próbálják összehangolni a gyerekek igényeit, a lehetőségeket és célt, hogy a kaland- és élménypedagógia módszereivel, olyan csoportos gyakorlatokat végezzenek, melyeknek köszönhetően a fiatalok rengeteget tanulhatnak és fejlődhetnek a bizalom, egymás támogatása, problémamegoldás, kommunikációs készségek, önbizalom, személyiségfejlődés és az együttműködés terén.

                                                                        Lejegyezte Matolcsi Zsuzsa