Bagázs hatás. A hatásmérésről konkrétan.
Egy korábbi bejegyzésemben, (Amit mérünk, az javulni fog! Vagy nem… ) a hatásméréssel kapcsolatos általános célokat, módszereket, gyakran felmerülő dilemmákat mutattam be a következő definíció mentén: „A civil szervezetek tevékenysége valamilyen társadalmi probléma enyhítésére, megoldására irányul, ezért társadalmi hatásmérésnek nevezzük azt az elemző folyamatot, amely megmutatja a szervezet munkájának hatására bekövetkező társadalmi változásokat”,
Ebben az írásban most azt foglalom össze, hogy egy civil szervezet, konkrétan a BAGázs, hogyan kezdett neki a hatásmérésnek, és milyen módszertant követve, hogyan kezdett el adatokat gyűjteni, milyen mérőeszközöket választott, és mekkora befektetéssel, milyen eredményeket vár.
Amit mérünk, az javulni fog! Vagy nem…
Egyre több fórumon merül fel a kérdés, hogy hogyan tudják civil szervezetek megmutatni munkájuk hatását a célcsoportokra és a tágabban értelmezett közösségekre, sőt, a komolyabb pályázatokban le is kell írni a várható hatásokat. Nem is beszélve a vállalati támogatókról, akik különbséget téve indikátorok és társadalmi hatás között, kifinomult mérési módszereket várnak el támogatottjaiktól. Mik ezek?