Inspiráció, tapasztalatcsere, tudásmegosztás a mélyszegénységben élő gyerekek fejlesztéséről és tanulástámogatásáról.
kontent
Interjúk Cikkek Tudástár Élménypedagógia-blog
kontakt
MATOLCSI ZSUZSA
matolcsi.zsuzsa@i-dia.org
+36 30 297 30 54
támogatók
A demokrácia iskolája

Mit adnak nekünk civileknek az önkéntesek?

DeMo-blog 2015.02.10

Az alábbiakban a DeMo projekt Önkéntesség munkacsoportjának rövid áttekintését adjuk közre. A DeMo eleve azzal a céllal jött létre, hogy olyan szervezeteket és kezdeményezéseket támogasson, amelyek egy adott társadalmi jelenség/probléma megváltoztatását célozzák részben fiatal önkéntesek bevonásával. Ez a bejegyzés a teljesség igénye nélkül foglalkozik a kérdéssel.

 

Ma már evidencia, hogy önkéntesnek lenni jó, hasznos, izgalmas, érdemes legalább egyszer kipróbálni, aztán el lehet dönteni, hogy folytatjuk-e vagy másképp töltjük a szabadidőnket.

 

Ahány önkéntes, annyi féle önkéntesség, motiváció, indíttatás, elköteleződés. Számos oka lehet annak, amiért valaki úgy dönt, hogy önkéntes munkát vállal egy szervezetnél, egy cégnél, vagy egy közösségen belül.

 

Ebben a bejegyzésben szeretnénk megosztani néhány gondolatot az önkéntességről: Miért lesz ma valaki önkéntes? Miért éri meg egy civil szervezetnek önkéntesekkel dolgozni? Hogyan legyünk sikeresek az önkéntesekkel való együttműködésben? Illetve mindezen folyamatokat igyekszünk három DeMo-s civil szervezeti példával szemléltetni.

 

Miért lesz valaki önkéntes?

 

Ezt a kérdést mindenkinek felteszik, aki valaha volt önkéntes. Felteszik az első interjún, megkérdezik a barátok és ismerősök, de megkérdezik majd később az állásinterjún is. Sokfajta válasz lehetséges: Például azért, mert segíteni szeretnénk másokon, mert egyszerűen önzetlenül valami jót szeretnénk tenni. Egy másik ok lehet a közösséghez való tartozás vágya, az, hogy részesei lehessünk egy közös folyamatnak. De sok esetben a puszta élmény vagy tapasztalatszerzés is lehet a motiváló erő, például hogy kipróbáljuk, milyen fogyatékos gyerekekkel együtt lenni, időseknek segíteni vagy leendő szakmánkban kipróbálni magunkat.

 

Ha körülnézünk, akkor azt látjuk, hogy elképesztő erő van az önkéntességben, hihetetlen, hogy mennyi időt, energiát, tudást, szeretetet, elkötelezettséget képesek emberek „beletenni” az önkéntes munkába, és mindezt nemre, korra, végzettségre, családi állapotra való tekintet nélkül. És sokszor saját pénzt, és egyéb erőforrásokat használva. Az önkéntes ad, de nagyobb részük biztosan azt fogja mondani, hogy ő maga annyit kap cserébe, hogy szóra sem érdemes az útiköltség, a sok kényelmetlenség vagy a befektetett idő.

 

Számos vállalat ösztönzi ma már dolgozóit arra, hogy találjon magának egy ügyet, amiért hajlandó önkéntesen tenni valamit. Vannak vállalatok, ahol ennek komoly kultúrája alakult ki. Hogy mire jó ez a vállalatnak? Például arra, hogy a dolgozói kilépnek a rutinból, új embereket, élethelyzeteket ismernek meg, és nem utolsósorban büszkék arra, hogy az ő cégük még arra is odafigyel, hogy másokon segíthessen.

 

Hol lehet valaki önkéntes?

 

Bárhol, ahol szükség lehet rá: civil szervezetnél, állami fenntartású közintézményekben, múzeumokban, kórházakban, iskolákban, óvodákban, gyermekotthonokban, sportversenyeken, de látunk nem egy olyan kezdeményezést, amit önkéntesek is hoztak létre. Ilyen például a Budapest Bike Maffia (http://bbm.hu/), a budapesti bringás jótevők, akik éppen most nyerték el a Highlights of Hungary versenyen az első helyezést (ez egy olyan verseny, ahol az év legjobb kreatív projektjei versenyeznek) vagy a Toldi Tanoda (ped2.hu), amit három éve budapesti egyetemista önkéntesek indítottak.

 

Hogyan is fest mindez a fogadószervezet oldaláról?

 

Rengeteg olyan történetet hallani manapság, hogy pl. amikor egy kórház, nyári tábor vagy múzeum önkénteseket toboroz, annyian jelentkeznek, hogy komoly szűrést kell alkalmazni, más esetekben pedig lasszóval is nehéz önkénteseket fogni, pedig izgalmas lenne a feladat.

 

Mire érdemes figyelni? A siker titka – lépésről lépésre

 

  • Toborzás: hatékony kommunikáció, a feladat vonzóvá tétele
  • Önkéntesek kiválasztása: személyes interjú minden jelentkezővel
  • A személyes motivációk feltérképezése: esetleg más önkéntesekkel együtt
  • A megfelelő feladat megtalálása közösen
  • A bizalom és a felelősséggel való felruházás
  • Partneri viszony kialakítása
  • Vállalások tisztázása: önkéntes szerződés, megállapodás
  • Az önkéntesek képzése, szakmai fejlesztése: képzés, tréningek, eset- megbeszélések és feldolgozások
  • Rendszeres csoportos és/vagy egyéni találkozók egy mentorral: a munka értékelése, folyamatos visszajelzés
  • Esetlegesen szupervízió biztosítása
  • Folyamatos kapcsolattartás az önkéntesekkel: email, levelezőlista, Facebook csoport, karácsonyi, év végi találkozók, közös események.

 

Miért éri meg önkéntesekkel dolgozni?

 

  • Új tudás, tapasztalat, nézőpont kerül a szervezetbe.
  • Pozitív kihívást jelent a szervezet számára is új embereket integrálni.
  • A társadalmi érzékenyítés egy formája, hiszen nem csak az önkénteshez, hanem rajta keresztül a tágabb társadalmi környezethez is eljuthatnak a fontos üzeneteink  
  • A tevékenység során tényleges bevonódásra és elköteleződésre kerülhet sor.
  • Változatos, színes, új ötleteket generáló munkaerő jelenik meg, aki akár új területeket is megnyithat a szervezet számára.
  • Hosszú távon akár munkatárssá is válhatnak.

 

Néhány konkrét példa a DeMo-ban résztvevő szervezetek köréből

 

BAGÁZS Közhasznú Egyesület

 

A szervezet maga néhány éve eleve egy lelkes önkéntes csoportként indult, és azóta is elsősorban budapesti és bagi önkéntesekkel, valamint közösségi szolgálatukat teljesítő középiskolásokkal dolgozik.

 

Az önkéntesek szerepe és feladatai:  

 

Három év működés után elsősorban az iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) programjába keres egyetemista önkénteseket (támogatókat). A program keretében az önkéntesek minimum. 15 héten keresztül, heti egyszeri fix alkalommal járnak le Bagra. Fő feladatuk, hogy a csoportjukba tartozó (2-3) IKSZ-es középiskolás diákot támogassák a bagi kisgyerekekkel való foglalkozásban, együtt készüljenek fel az egyes alkalmakra, kísérjék őket a Budapest-Bag vonalon és végig velük legyenek a foglalkozások alatt. Ezenkívül kéthetente esetmegbeszélő csoporton kell részt venniük (itt már a középiskolások nélkül), ahol választ kaphatnak a felmerülő kérdéseikre, megoldásokat a problémáikra.

 

Jelen vannak olyan önkéntesek is, akik nem az IKSZ programban vesznek részt, de eredetileg ők is az IKSZ-ben kezdték. Azóta páran beléptek az egyesületbe, illetve megtalálták a helyüket egyéb programokban is, ahol programfelelősök lettek. A közelmúltban elindult a Tanoda, ami minden szombaton várja a tanulni vágyó gyerekeket a BAGázs konténerházában. Itt tanítóképzős önkéntesek segítik a közös munkát.

 

A keretek: Munkájuk kezdetén az önkéntesek egy szerződést írnak alá, amelyben pontosan le van írva, hogy mit vállalnak, és mit biztosít számukra az egyesület. Az önkéntes először egy három hónapos próbaidőszakon vesz részt, ennek értékelését követően válik belőle hosszútávú önkéntes.

 

Motiváció Egyesület, Szeged

 

A szervezet: az egyesület két tanodát tart fenn, egyet Szegeden, egy másikat pedig Tiszaszigeten. A Motiváció önkénteseit elsősorban a pedagógusképzésből toborozza, és célja, hogy a szervezethez jelentkező önkéntesek (jövendőbeli pedagógusok) tapasztalatot szerezzenek a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával kapcsolatban, mivel a gyakorló iskolákban nemigen találkoznak velük.

 

Az önkéntesek szerepe és feladatai: A tanodában végzett alaptevékenységek mellett a  szervezethez érkező önkéntesek mindegyike, aki rendelkezik valamilyen speciális kompetenciával (tánc, labdarúgás, rajz, stb.) saját tevékenységi körén belül foglalkozásokat tarthat a gyerekeknek, így a szervezet folyamatosan képes újabb kreatív ötleteket generálni.

 

Odafigyelnek arra, hogy az önkéntesek munkájuk során ne maradjanak egyedül, folyamatos támogatásban részesüljenek, ezáltal folyamatosan fejlődjenek.

 

Az önkéntesek toborzása, kiválasztása nem könnyű feladat. Annak érdekében, hogy ez a lehető legsikeresebb legyen, a jelentkezőknek ki kell töltenie, s el kell küldenie egy önéletrajzot, illetve egy motivációs levelet, s részt kell vennie egy személyes beszélgetésen (így ki lehet szűrni azokat, akik nem gondolják komolyan – nem küldik be a megfelelő dokumentumokat, nem jönnek el a személyes beszélgetésre stb.).

 

Ezt követi egy csapatépítő – „szakmai felkészítő” tréning, ahol elsősorban a csapatépítésen van a hangsúly. A szerencsés kiválasztottak ezután részt vesznek egy egyetemi kurzuson, ahol a szegénységből érkezők iskolarendszerben megnyilvánuló hátrányairól kapnak tudást és információkat. Emellett rendszeresen részt vesznek olyan megbeszéléseken, ahol a felmerülő szakmai és személyes problémákat beszélik meg. Ez a csoport hasonlít a peer intervíziós csoportokhoz. Mindezen túlmenően a Motiváció folyamatosan kínál képzéseket önkéntesei számára (coach képzés, disputa módszer, belső workshopok stb.).

 

A VIII. Miskolci Taní-tani Konferencián Lencse Máté, a Toldi Tanoda vezetője így fogalmazott: „Egy olyan tanulási formában, mint a tanoda, mely a közoktatási rendszeren kívül működik, minden olyan megoldás életmentő lehet, amely anyagi-, ill. humánerőforrás szempontjából levegőhöz juttat. Az önkéntes munka helyének megtalálása a szervezeti struktúrában ilyen. Persze új feladatokat is hoz magával, de ha felkészülünk, tudatosan és jól szervezzük, akkor nagyon sok pluszt adhat. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos szakmai kommunikáció. A TanodaPlatform egyik szakmai műhelye ennek adott teret, így az előadás vége kitekintést is nyújt több hazai szervezet gyakorlatára, ahol a nemzetközi önkéntesség vagy az Iskolai Közösségi Szolgálat is színesíti a képet.”

 

Köz-pont Ifjúsági Egyesület, Debrecen

 

Itt az önkéntesség jelenleg két területen hangsúlyos: az egyik a megyei diákönkormányzatban aktív középiskolás fiatalok bevonása, akik nagyobb részt a megyei közgyűlésekről kerülnek a Köz-ponthoz. Ezek a fiatalok olyan területeken próbálhatják ki magukat, mint a rendezvényszervezés,  szponzorkeresés, illetve megismerkedhetnek olyan élethelyzetekkel, amikkel a középiskolában nemigen találkozhatnak: milyen kézműves foglalkozást tartani egy fogyatékkal élő fiatalnak vagy, hogy milyen hallássérült fiatalokkal együtt sportolni vagy hogy hogyan lehet egy idősotthonban élő nagyi napját feldobni.

 

A másik fókusz az iskolai közösségi szolgálat (IKSz). Az egyesület úgy kíván segíteni a középiskolásoknak a kötelező 50 óra közösségi szolgálat teljesítésében, hogy minél nagyobb esélyük legyen hosszú távon elköteleződni a segítő munka terén.

 

Az egyesület több munkatársa is önkéntesként kezdte a szervezetnél, így könnyen tud az újonnan belépő fiataloknak segíteni.

 

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)

 

A szervezet: 15 évvel ezelőtt a szervezet indulásakor az volt a célkitűzése, hogy elterjessze Magyarországon az önkéntesség kultúráját, és mindezt elsősorban a fiatalok és a velük foglalkozó szakemberek körében. A DIA többek között 7 éven keresztül koordinálta az Önkéntes Fiatalok Napját, amelyen 2011-ben 32 ezer fiatal vett részt az ország számos pontján.

 

A kötelező iskolai közösségi szolgálat (IKSz) bevezetése után még nyújt szakmai támogatást középiskolák számára, de a fókuszt máshová helyezte.

 

Önkéntes vagy gyakornok? Néhány éven keresztül a University of North Carolina Chapel Hill Campusán működő Global Gap Year keretében érkezett hozzájuk pár fiatal önkéntes, akik néhány hónapig segítették az alapítvány munkáját angol szövegek javításával, vidéki programok szervezésével, sőt a DeMo-ban is segítettek az angoltanulásban a szegedi tanodában és a pesterzsébeti Pince Klubban. Ezek a lehetőségek kiváló interkulturális tanulási alkalmat nyújtottak az amerikai diákok számára éppen úgy, mint a helyi fiatalok számára.

 

Néhány éve azonban elsősorban gyakornokokat fogad a szervezet, akik kifejezetten azért jönnek, mert szakmai tapasztalatot szeretnének szerezni a vitakultúra fejlesztés, rendezvényszervezés, pénzügyi adminisztráció, kommunikáció vagy akár a projektmenedzsment terén.

 

A gyakornokok foglalkoztatásának elsődleges célja az utánpótlás nevelés, olyan munkatársak megtalálása, akik később az adott terület szakértőivé válhatnak. A jelentkezés feltételei egy önéletrajz és egy motivációs levél, majd minden kiválasztott jelölt interjún vesz részt.

 

A DIA gyakornokot csak abban az esetben vesz fel, ha egy munkatárs maga mellé veszi, aki segíti a beilleszkedését, és feladatokat biztosít számára, valamint figyel arra, hogy a gyakornok személyes fejlődési céljai is teljesüljenek (mentor). A személyes fejlődési célokra a belépéskor derül fény, és ezekre folyamatosan próbál a szervezet reflektálni az év folyamán.

 

Szerencsés esetben a szervezet kijelöl egy munkatársat, aki összefogja a gyakornokokat, figyel arra, hogy legyen elég feladatuk és rendszeres gyakornoki programokat szervez (teázás, beszélgetés, játék, reflexió stb.).

 

Volt olyan gyakornok, aki önkéntesként kívánt dolgozni a szervezetben, mert gyakornoki múltja már volt, így ő inkább az önkéntes mivoltát szerette volna hangsúlyozni.

 

Ajánljuk még a következő 2 kisfilmet, valamint az alábbi infografikát:

 

https://www.youtube.com/watch?v=EjCzzORJ3tI – Egyre több hátránykompenzáló kezdeményezésben működnek közre önkéntesek hazánkban is, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás részleteiről eddig alig hallhattunk. Az önkéntesek bevonása számos módon hozzájárulhat a tanodák céljainak megvalósításához, így például a humán erőforrás bővítése növelheti az eredményességet és a sokszínűséget, valamint elősegítheti a társadalmi integrációt (pl. kinyithatja a különböző társadalmi csoportok közötti ajtókat, hozzájárulhat a segítő hivatásra készülők gyakorlati felkészítéséhez). Az előbbiek alapján második szakmai napunkra az önkéntesség terén tapasztalatokkal rendelkező tanodákat vagy tanoda jellegű kezdeményezések képviselőit hívtuk meg.

Szakmai találkozónkon a résztvevők első kézből juthatnak gyakorlatközeli beszámolókhoz, amelyek hozzásegíthetik önkéntesek eléréséhez, toborzásához, az önkénteseknek megfelelő feladatok és felelősségi körök kiválasztásához, valamint munkájuk szervezéséhez. Módszertani filmünk a szakmai műhely tapasztalatait foglalja össze, a BAGázs, a Fekete Sereg, az Igazgyöngy Alapítvány, a Láthatatlan Tanoda és a Motiváció Egyesület munkatársainak közreműködésével.

 

https://www.youtube.com/watch?v=Te-VwvFrg6A – A hallgatók a közösségért című film a DIA három részes kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén. Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.

 

Kattints rá az élesebb képért: 

Önkéntesség infografika