Olvass bele a témába!
2016.04.29 Az elmúlt években rengeteg izgalmas cikk, tanulmány és összefoglaló jelent meg a szegénység és tanulástámogatás témájában. Ezekből gyűjtöttünk össze egy kisebb elektronikus könyvtárra valót. Noha a gyűjtemény nem teljes, mégis jó kiindulópont arra, ha szeretnénk jobban elmélyülni a témában.
Szegénység
“Lényeges kérdésekben nem változtam”
Ferge Zsuzsa, a TáTK professor emeritusa szerint szinte minden mai társadalmi baj összefügg az iskolázottság tartósan alacsony szintjével, a legsürgetőbbnek a gyerekszegénység elleni fellépést tartja, a GDP egy százalékával „a nyomor nagyja megszüntethető lenne”. Interjú.
L. Ritók Nóra: A gyerekszegénységről
A gyermekszegénység problématérképe bonyolult, de ok-okozati összefüggéseiben átfogható, elemezhető, általános és egyedi jellemzői megfelelő keretek között értelmezhetők. Ha pedig a térkép megvan, akkor már könnyebb haditervet kidolgozni. Ekkor világossá válna, mi a különböző ágazatok teendője, miféle ágazatok közötti együttműködések kellenek, és az is, hogy mi a civilek feladata ebben az egészben. Ritók Nóra írása.
Egyszer szembekerülünk azokkal, akiket ma nem akarunk látni sem
Ferge Zsuzsa: „A szegénység ma már olyan mértékig csak az egyén felelőssége, hogy mindenki leveszi a kezét a rászorulókról, még az is, akinek egyébként az elvi hitvallásához hozzátartozik a szegények segítése.”
“A kódolt cigányellenesség a mostani bevándorló-ellenességben is jól kitapintható.”
Interjú Ferge Zsuzsával a magyarországi szegénységről történeti kontextusban (is)
Leader gettó: interjú Ladányi János szociológussal
Amíg gyerekek tízezrei éheznek, amíg telente emberek fagynak meg, amíg falvak százaiban nincs használható tömegközlekedés, addig Ladányi János szociológus szerint nem lehet csupán pénzzel kezelni a magyar mélyszegénységet.
3,2 millió magyar szegény vagy kirekesztett, 480 ezer mélyszegénységben él
Magyarországon a 2011-es referenciaévben a teljes népesség 32,4 százalékát, azaz megközelítően 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. A KSH kutatása alapján készült elemzés – a szegénység számokban.
A szegénység megfojtja a gondolkodást
A szegény embereknek csak jobban kéne akarniuk/többet kéne tenniük, és akkor kitörhetnének a helyzetükből – mondja az örök középosztálybeli érvelés, amiről most egy tudományos kutatás mutatta ki, hogy nem igaz.
Pásztor Albert már másodszor veri meg a baloldalt
A pártok a legkisebb befektetéssel a legnagyobb hasznot akarják kivenni, politikai prédának tekintik a cigányokat – állítja Setét Jenő jogvédő, az Ide tartozunk! roma közösségi hálózat alapítója és szervezője.
Az ELTE TÁTK tanárai (Csepeli György és Bíró Judit)egy olyan programot indítottak el, mely a kis közösségekben, településeken élők egymás iránti érzékenységét kívánja bemutatni, az emberi kapcsolatokat erősíteni, és hogy ezekben a nagyon nehéz helyzetben lévő közösségekben párbeszéd alakuljon ki.
Oktatás „elméletben”
Miért nem működik a szegregált oktatás?
„Miért nem működik a szegregált oktatás? A magyar oktatási rendszer szélsőségesen szelektív. Már az általános iskolában, sőt, akár az óvodában eldől, kinek milyen iskolai karrier néz ki. Ez a rendszer – rengeteg itt dolgozó óvópedagógus, tanító és tanár egyéni erőfeszítései ellenére – jellemzően felerősíti az otthonról hozott hátrányokat ahelyett, hogy ezeket mérsékelné.” Liska Márton írása.
“Észrevenni, hogy a sokféleség érték” – Interjú Gyarmathy Évával
„Az integrációval kapcsolatosan nekem külön véleményem van. A fogalom számomra azt jelenti, hogy egy olyan rendszerbe akarjuk a gyerekeket bevonni, amely egyszer már kinyomta őket. Tehát lehetetlent kívánunk mind a rendszertől, mind a gyerekektől. Integrálódni, azaz beilleszkedni iszonyú erőfeszítés. Azt gondolom, hogy nem integrálni kell, hanem XXI. századi szemlélettel észrevenni, hogy a sokféleség érték.” Interjú Gyarmathy Évával pályájának kezdeteiről, az oktatás iránt való elköteleződéséről, a sokféleség értékeléséről, a gyermekközpontú nevelésről és jelen kutatásairól.
Iskolaválasztás és esélyegyenlőség a visegrádi országokban
„Ha az új generációban sokan hiányos alapkészségekkel lépnek ki a munkaerő-piacra, és így nehezen tudnak elhelyezkedni, az az egész társadalomra terhet ró. A felgyorsult technológiai fejlődés világában különösen nagy szükség van a gyenge képességű tanulók általános készségeinek fejlesztésére, hogy ezek birtokában később is képesek legyenek a változó igényekhez igazodva újabb szakma-specifikus tudáselemeket megtanulni” Budapest Intézet, tények és javaslatok az iskolaválasztásról és az esélyegyenlőségről.)
Roma integráció – közös felelősség
Szegregált és integrált oktatási tapasztalatokról számoltak be a Minőség és másság című konferencián székelyföldi települések iskolaigazgatói, ahol magyar, román és magyar nyelvű cigány gyerekeket oktatnak egy-egy iskolán belül.
Miért tanulnak rosszabbul a cigány gyerekek?
Nemcsak a rasszisták akarnak szegregálni, de nem lesz társadalmi béke, ha a roma gyerekek külön iskolába járnak, az integráció hosszú távon az egész társadalom érdeke – mondja Kertesi Gábor közgazdász. Miért tanulnak rosszabbul a cigány gyerekek, miért nem veri ki a középosztály az állami iskolák javulását, és mit kellene megtanulni a harlemi gettóból?
Az iskola nemcsak megbetegít, butává is tesz
Ha hagynánk, hogy a tanulás ne külső kényszer, hanem belső motiváció (mint ahogy eredendően mindenkinél az) legyen – vagyis ne a szülői elvárások és a tanár szigorának következménye, hanem a gyerek aktivitásának és érdeklődésének eredménye –, meglepően kevés lusta gyerekkel találkoznánk. A tekintélyelvű iskola hatásairól, az unschoolingról és az önszabályozó gyermekről André Stern:És sosem jártam iskolába című könyve kapcsán
A teljesítménykényszer megöli a kreativitást
Beszélgetés Gyarmathy Évával teljesítménykényszer és a kreativitás kapcsolatáról
A magyar iskola halott, és egyre több kárt okoz – interjú Gyarmathy Évával
Minden szülő azt gondolja, hogy az ő gyereke különlegesebb, mint a többi. Ez így is van, de nem mindenki tehetség, és nem is mindenki akar az lenni. Ha mégis az, könnyen rossz irányba nyomhatja a szülő, a pedagógus vagy a média. Gyarmathy Éva pszichológus
A tanodákba is befurakszanak a rossz iskolai módszerek
Miért nem tudja a tanodák nagy része megvalósítani azt a célt, amiért létrejött? Egy konferencia tapasztalatai.
Ma az iskolák többségében fellelhető szegregáció azt az üzenetet közvetíti a tanulóknak, hogy az eltérő csoportok egyenlő részvétele és együttműködése csak elméletileg lehetséges a társadalomban. K. Nagy Emese tanulmánya a Komplex Instrukció Program alkalmazásának előnyeiről.
Interjú Orosz Lajos, Ashoka-taggal, aki egy olyan új megközelítést és alternatív pedagógiai rendszert dolgozott ki, akkreditáltatott és vezetett be a közoktatásba, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű gyerekek számára, hogy részesei legyenek a modern kori oktatás előnyeinek. Emellett Niklán próbálja újra megteremteni a falusi együttműködést, megerősíteni a közösségi összefogás eszméit.
Oktatás „gyakorlatban”
Jól működő és inspiráló helyi kezdeményezések
Nahát, egy iskola, ahol jó lenni
A győri Kossuth Lajos Általános Isklában 2010 óta alkalmazzák a Pressley-módszert, amely egy magatartásmódosító komplex nevelési és oktatási rendszer. Az évek során az iskola minden mutatója jelentősen javult, de a legfontosabb, hogy a gyerekek és a tanárok is szeretnek ott lenni.
A hangosabb üvöltéstől még nem változik semmi
Csovcsics Erika, a pécsi Budai-Városkapu Iskola igazgatója mesél arról, hogy nagyon sok oktatási módszerből válogatva vették át azokat az elemeket, ami szerintük jó: a reggeleket beszélgető körrel kezdik, a délelőttönként epochákat tartanak, a természetismeret órákat gyakran a közeli erdőben tartják.
Kangoo-val és tejbegrízzel csábítják be a csavargó tiniket
Az interjú a pécsi Faág Baráti Kör Egyesület által működtetett tanoda egy hétköznap délutánját mutatja be.
IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda – Hejőkeresztúr
Közel kétezer hátrányos helyzetű hazai diák esetében a Komplex Instrukciós Program már bizonyította, hogy képes a hatékony felzárkóztatásra. A stanfordi módszert már tizenhárom éve alkalmazza és népszerűsíti a hejőkeresztúri iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese.
Plafontörők: K. Nagy Emese (2014. november 26., Bálint Ház)
A hejőkeresztúri iskola 2000 óta alkalmazza a Komplex Instrukciós Programot; bár az iskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya 68%, mindenki továbbtanul, a diákok 70%-a érettségit szerez. Előadásában arról beszél, milyen pedagógiai nehézségek vezetnek ahhoz, hogy a tanárok által átadott ismeretanyag nem jut el a diákokhoz. K. Nagy Emese előadása a Plafontörők című előadássorozatban.
Rövidfilm a pécsi Élménytár Tanodáról 3 percben
A MOME EcoLab, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fenntarthatósági kutatócsoportja három éve valósít meg a Bódva-völgyben izgalmas, kreatív projekteket a helyiekkel, főként az általános iskolás gyerekekkel együtt.
„Mindig lesz jó tanár, akit érdemes megörökíteni”
Négy pedagógust mutat be Szirmai Márton kisfilmsorozata, és olyan témákat jár körbe, mint például, hogy miként ébreszthető fel a kíváncsiság, hogyan terelhető a szabadságvágy, miképp erősíthető az együttműködés és mi módon fejleszthető az érveléstechnika, hogy jól boldoguljunk az életben.
Hülye fejjel megengedtem nekik, hogy ne járjanak iskolába
13 hátrányos helyzetű Hajdú-Bihar megyei család, ahol a szülők attól félnek, hogy a gyerekeik idő előtt otthagyják az iskolát.
Disznókkal űzik el a nihilt a bagi romatelepről
“Itt nincs hagyománya a vállalkozásnak, az embereknek fogalmuk sincs, mit jelent önellátónak lenni. Sokan tartanak állatokat, de nem gondolkodnak azon, hogyan tudnának belőle profitot csinálni. Ezen akartam változtatni.” Patrisz öt éve csatlakozott a BAGázs Közhasznú Egyesület mentorprogramjához, amely a helyiek bevonásával, motiválásával próbál segítséget nyújtani a telepen élőknek.
Máshol a világ közepe lenne, Magyarországon a világ vége
A Heves megyei Fedémesen nincs térerő, nincs internet, posta, de az évekkel ezelőtt bezárt iskolát nyaranta kinyitják, és élménytábort rendeznek benne a környékbeli gyerekeknek.
Egy éve rendszeresen lejárnak pesti önkéntesek egy Borsod megyei kistelepülésre, hogy a mozdulatlan falvat cselekvésre, a lakókat közösségépítésre, a gyerekeket zajos együttlétre bírják. Benkő Fruzsina és az IndaHouse projekt
Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért – interjú Csovcsics Erikával
“A tervünk, hogy egy olyan szakmai programot dolgozzunk ki, amelyben az alternatív pedagógiákból – például a hozzánk legközelebb álló Waldorf pedagógiából, Maria Montessori módszereiből és a budapesti Gyermekek Háza alternatív alapozó programjából – puzzle-szerűen rakjuk össze magunknak azt, amire szükségünk van.” – Csovcsics Erika, a Budai-Városkapu Általános Iskola főigazgatója
Az iskola alapvetően erőszakszervezet
Interjú Horn Györggyel, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójával és pedagógiai vezetőjével a személyközpontú iskoláról, amelynek mottója: „A gyerek nem az életre készül, hanem él.”
Motiváció
TanodaPlatform: Jutalmazó rendszerek módszertani film
A tanulók motiválása, munkára késztetése, valamint a szabályok betartatása céljából több tanodában működik valamiféle jutalmazó rendszer. A TanodaPlatform által szervezett szakmai műhely a jutalmazó rendszerek eddigi tapasztalatait kívánja összegezni azon tanodák munkatársainak beszámolóira építve, amelyekben e rendszereket működtetik.
Katedra: Motiváció és motiválatlanság szerepe az iskolai munkában
Motiváció és motiválatlanság szerepe az iskolai munkában, Dr. Lénárd Sándor, ELTE adjunktusának előadása Sárospatakon. 30perces film, de érdemesmegnézni!
Fejes József Balázs részletes elemző tanulmánya a tanulási motivációról
Oktatás minden más
Társasjátékok és kulcskompetenciák
Milyen kompetenciákat fejleszthetnek az egyes társasjátékok? Lencse Máté, a Toldi Tanoda vezetője veszi sorra az általuk már kipróbált és bevált társasjátékokat.
Jó gyakorlatok „rossz” gyerekekhez
Az ISKON online tudásközpont strukturált felületén 57 olyan jó gyakorlatról olvashatunk, amelyek az iskolai agresszió, az iskolai konfliktusok megoldásához adhatnak ötleteket.
Emberi jogi nevelés az iskolában címmel rendeztek módszerbörzét Pécsen 2015 novemberében. Civil szervezetek mutatták be, hogyan érdemes élményszerűvé tenni egy erkölcstanórát, levezetni az agressziót, vagy épp elfogadásra tanítani.
Két órára egy szegény borsodi család helyzetébe képzelhetjük magunkat, ha részt veszünk a Szociopoly társasjáték alapján rendezett színházi darabban. Interaktív színházi produkció a Jurányi Házban.
Az Amnesty Intarnational Magyarország kétnapos, emberi jogi képzést tartott 14 tanoda képviselői részvételével. A tapasztalatokról Pénzes Judit számolt be.
Hova tűnnek a romáknak szánt milliárdok?
Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke. Összefoglaló a Grassroots-csapat Brüsszeli útjáról
Egyéb
A civil társadalom lehetőségei
Rövidfilm a civilekről – milyen céljai lehetnek egy civil szervezetnek? Milyen típusú civil szervezetek léteznek és milyen a viszonyuk az állammal? Fontos mondatok, közérthetően a Zanza.tv társadalomismereti tananyagában.
Európai cigánykérdésre amerikai feketék modellje
Bíró András a rendszerváltás után hozta létre az Autonómia Alapítványt, mely kiemelten támogatja a magyarországi romák integrációját. Ezt megelőzően a harmadik világban kutatott és dolgozott, hazatérése után az ott szerzett módszertani tapasztalatait próbálta átültetni a magyarországi gyakorlatba.
Lelkes fogyasztók, rossz demokraták
A Heinrich Böll Alapítvány megbízásából készült tanulmány a fiatalok demokráciához fűződő viszonyáról. A szerzők azt vizsgálták többek közt, hogy milyen szocializációs tényezők alakítják a fiatalok demokratikus elköteleződését, mik azok a kulturális tényezők, amik hatással vannak a fiatalok politikai nézeteire.
Vastag krumpli a Tűzöltő utcából
Egy civil akció keretében bringás futárok hordtak ételt hajléktalanoknak egy pesti roma lakásétteremből. A Roma Sajtóközpont készített videót az eseményről.
“Itt a gyerekek nagyon sokat változtak”
A salgótarjáni Zöldfa utcát régen mindenki elkerülte, ám a szegényes romatelep megváltozott. Két évvel ezelőtt egy pesti futballedző, Lugosi Zoltán alapította meg azt a sportegyesületet, amely lehetőséget teremtett sok fiatalnak a kitörésre. Mivel Salgótarján nagy ökölvívói múltra tekint vissza, az egyesület a futball mellett létrehozta a bokszszakágot is, melynek edzője Oláh Kálmán egykori profi öklöző lett.
Táskatestvér: kettőt fizetsz egyet kapsz
A designszakmában használt fogalom, a társadalmilag felelős tervezés lényege, hogy főként a gazdasági, funkcionális, esztétikai és biztonsági szempontokat szem előtt tartó rendszerelvű terméktervezést nem csupán az ökológiailag érzékeny tervezéssel kapcsolja össze, de a társadalmi-etikai szempontokat is érvényesíti. És erre egy példa: Kovács Bori Cókmók táskái, amiket nevelőotthonokban (is) élő gyerekek számára alkotott.
Fontos weboldalak
L. Ritók Nóra egy élhetőbb jövőt szeretne a jelenleg mélyszegénységben élőknek, akiknek egyelőre esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. Aki olvassa a hetente megjelenő naplóbejegyzéseket, nem tudja nem érteni, hogy mindenki segítségére és odafordulására szükség van.
A 2012-ben létrejött Toldi Tanoda honlapja, blogja, ahol egyrészt önrexlexív írásokban követhetjük nyomon a tanoda alakulását, útját, az időközben felmerülő problémákat, nehézségeket és az azokra adott válaszokat, másrészt pedig a különböző foglalkozástípusokból (drámajátékok, társasjátékok stb.) meríthetünk ötleteket.
„A TanodaPlatformot annak érdekében hoztunk létre, hogy hatékonyabban hallathassuk a hangunkat egy kiszámíthatóbb finanszírozásért, a tanodák szerepének tisztázásáért, a tanodai munka elismertségének növeléséért, valamint a tanodák munkájának szakmai támogatásáért.” Letölthető szakmai anyagok, a szakmai műhelyekről készült filmek, a tanodák adatbázisa átláthatóan, jól rendszerezve
„Célunk egy olyan virtuális pedagógiai műhely működtetése, ahol rendszeresen jelennek meg a szabad és közösségelvű nevelés, az oktatási esélyegyenlőség mellett elkötelezett írások. És ahol mindenhez lehet és érdemes is hozzászólni.”
Módszertani kézikönyvek
Módszertani gyűjtemény szegénységben élő, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket tanító pedagógusok számára.
Gondolkodásfejlesztés táblajátékkal
K. Nagy Emese könyve
Az Igazgyöngy Alapítvány módszertani kézikönyve a komplex közösségfejlesztésről, a toldi modellről.
Angol nyelvű cikkek, oldalak
Mivel a diákok stint minded idejüket tanulással toolkit, nag yon kevés lehetőségük van arra, hogy kreatívak legyenek, vagy felfedezzék saját vágyaikat
Interaktív, online felületet, ahol különféle társadalmi, ökológiai problémákról lehet közösen ötletelni.
Amikor belevágunk a mentorrá válás folyamatába, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a mentorszerep lényegével.
A TED2013 színpadán Sugata Mitra elmondja a merész TED Prize óhaját: Segítsetek megtervezni a Felhő Sulit, az indiai oktatási labort, ahol a gyerekek szabadon kutathatnak és tanulhatnak egymástól a Felhőből jövő támogatást és forrásokat használva.
A változás elindításának folyamata.
Fotók Kosice külvárosáról.
(MET) Measures of Effective Teaching Project
Egy iskolai értékelési rendszer, amely valóban teljes képet alkot az osztálytermi munkáról.
Nemzetközi roma önkéntes hálózat
http://www.gerc-net.info/hu/globalis-neveles/ –
Weboldal a globális nevelésről