Kik a szegények, mekkora a szegénység, és mi a helyzet a cigányokkal?

Hány szegény család él ma Magyarországon? Mennyiben tekinthető a szegénység romaspecifikusnak? Egyáltalán ki és mi alapján dönti el valakiről azt, hogy szegény? Érthető útmutató a számok és definíciók kavalkádjában a Budapest Intézettől.

• A KSH adat 1,4 millió, de vannak, akik 4,8 millió szegényről beszélnek: mindkét szám igaz, csak más a tartalma. 1,4 millió azoknak a száma, akik az átlagos magyar jövedelemszint 60%ánál kevesebből élnek. Közel 5 millió pedig azoké, akik nem feltétlenül nélkülöznek, de neccesen, beosztással tudnak csak kijönni jövedelmükből.
• A szegénységi mutatók 2005 óta folyamatosan romlanak.
• A romák a lakosság 5-7%-át teszik ki. A jövedelmi szegények harmadát.
• Ha három, vagy annál több gyermeked van, hatszor valószínűbb, hogy szegény leszel, mint ha egy sincs.
• Ha munkanélküli vagy, legfeljebb általános iskolát végeztél, a gyermeked egyedül neveled, vagy ketten ugyan, de több van belőlük, és még roma is vagy, nemigen ment meg semmi a szegénységtől.

A szegények száma a mércén is múlik

A szegénységet alapvetően két módon: a jövedelmi helyzet vagy életkörülmények alapján mérik.

A jövedelmi szegénység leggyakoribb, az unióban is használt mérőszáma azt mutatja meg, hogy egy országban hányan élnek kisebb jövedelemből, mint az átlagos (vagy közepes, szakszóval: medián) jövedelem 60%-a. Ezen belül külön kategória a mélyszegénység: ide azokat sorolják, akiknek különösen alacsony (a medián 40%-a alatti) a jövedelme.^[1] Tartósan szegénynek azt tekintik, akinek az egy főre számított jövedelme három egymást követő évben nem éri el az átlagjövedelem 40 vagy 60%-át.

A nemrég megszüntetésre ítélt[2] létminimum statisztika az OÉTI által összerakott, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszer-fogyasztás költségéből indul ki: az ekörüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes kiadásának havi átlagos értékét tekinti minimumnak. Bár a „létminimum” elnevezés az életben maradást is veszélyeztető nélkülözésre utal, amit mér, az inkább az átlagos életvitelhez szükséges jövedelem.

Éppen ezért a létminimum alapján mért szegénység rendszerint jóval nagyobb: 2013-a mélyszegénységben élők aránya a magyar népesség 4%-át, a jövedelmi szegény­ség pedig 2013-ban és 2014-ben is 15%-át érintette, míg a négyfős háztartásra számított létminimum alatt élők aránya 30-40%-ra volt tehető (a KSH csak a küszöb értékét közli).[3]

A szegénység-mércék másik típusa a jövedelem helyett a javakhoz való hozzáférést, vagyis ennek hiányát méri. Az unióban használt deprivációs mutató kilenc tételt vizsgál, például hogy gondot okoz-e egy váratlan kiadás finanszírozása, vagy van-e a háztartásban automata mosógép. Súlyosan depriváltnak azt tekintik, aki a kilencből 4 vagy 5 tételben hiányt szenved. A kilenc tétel között azonban több olyan is van (például a gépkocsi vagy a nyaralás), aminek a hiánya még nem jelent súlyos nélkülözést, csak lemaradást a középosztályi átlagtól.

Az egyes javakban hiányt szenvedők aránya 2014-ben (%)

Forrás: KSH 2015

Mindezek alapján a szegényeknek azt a súlyosan nélkülöző körét, akiknek az alapvető létfeltételek, a fűtés, az étkezés biztosítása is napi gondot jelent, 932 ezer fősre tehetjük. Ők egyszerre relatív jövedelmi szegények és súlyos anyagi deprivációval sújtottak.

A szegények száma Magyarországon 2013-ban

 Forrás: KSH 2014

A jövedelmi szegénység 2005 óta növekvő tendenciát mutat

A rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény az országban, mint ma.   A TÁRKI adatai szerint az utóbbi tíz évben gyorsuló ütemben nőtt a szegénység.

A jövedelemszegények aránya Magyarországon 1996-2014 között (%)

Forrás: Magyar Háztartás Panel és TÁRKI Monitor kutatások 1996-2014 (szaggatott vonal jelzi ahol nem két év telt el a két mérés között).

Kik a szegények?

Elég kézenfekvő, hogy a háztartásfő iskolai végzettsége nagyban meghatározza a szegénység kockázatát: az általános iskolát sem végzettek családtagjai közül minden negyedik szegény, míg a nyolc általánost végzettek esetében ez az arány 16%. Ugyanígy erős a kapcsolat a háztartásfő munkaerő-piaci státuszával. Az átlagosnál majdnem négyszer magasabb a szegények aránya a munkanélküli háztartásfők családtagjai körében.[4]

A szegénység több, mint tízszer kiterjedtebb a községekben (19,3%), mint a fővárosban (1,4%). Ugyanakkor rossz hírünk azoknak, akik azt gondolják: a szegények a segélyért szülik a gyerekeket, hogy minél több gyermek van egy háztartásban, annak tagjai annál nagyobb valószínűséggel szegények.[5] Míg az egy gyermekes háztartások közül minden tízedik, a három- és többgyermekes háztartások közül majd’ minden negyedik szegény (23%).

A mélyszegénység ─ a közhiedelemmel ellentétben ─ távolról sem kizárólag a romák problémája. (Az is igaz, hogy a romák körében a szegénység jóval kiterjedtebb, mint a nem-romák körében. A jövedelmi szegénység[6] 2009-ben a romák körében 68% volt, durván ötszöröse a nem-romák körében mértnek (9%).

A tartós mélyszegénység kockázata a kisebb településeken és a rosszabb helyzetű megyékben magasabb: e csoport fele két leszakadó megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg), illetve kétezer lelkesnél kisebb falvakban él.[7]

***

A Budapest Intézetről

A Budapest Intézetet 2008 novemberében alapították elméleti és gyakorlati tudással, kormányzati és kutatási tapasztalatokkal rendelkező közgazdászok. Az Intézet független elemzéseket és hatásvizsgálatokat készít szakpolitikai döntések előkészítéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ebben kettős cél vezérli: egyfelől, hogy a megalapozottabb döntések által a magyar és az európai közjót szolgálja, másfelől, hogy hozzájáruljon a tényeken és tudományos alapokon nyugvó szakpolitikai viták és döntések elterjedéséhez. Az Intézet elsősorban a foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, roma integráció, oktatáspolitika, üzleti környezet és a kormányzati hatékonyság szakpolitikai kérdéseivel foglalkozik.

[1] Aldi J. M. Hagenaars-Bernard M. S. van Praag: A Synthesis Of Poverty Line Definitions. In: The Review of Income and Wealth. Vol. 31. 139–154. 1985.

[2] A KSH a 2015. június 24-i sajtótájékoztatóján jelentette be a szakmai érvekkel indokolt döntést, amelyről a HVG tudósított. http://hvg.hu/gazdasag/20150624_Beszunteti_eddigi_letminimumvizsgalatait?s=hk

[3] KSH: A háztartások életszínvonala, 2015

[4] Gábos András és Szivós Péter: Jövedelmi szegénység és anyagi depriváció Magyarországon, TÁRKI, 2010. 105. o.

[5] Uo. 106.

[6] A mediánjövedelem 60%-ában meghatározott szegénységi küszöb mellett

[7] Medgyesi Márton és Scharle Ágota (szerk.): Felemelkedés közös erővel: A tartós mélyszegénység csökkentése célhoz kötött támogatások révén. Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítvány. 2012. 11.