Az iskola lehetne a szegénység legjobb ellenszere

Nem csupán intuitíve érezzük úgy, hogy az oktatásnak fontos szerepe lehetne a társadalmi mobilitás elősegítésében és a szegénység elleni küzdelemben – ezt a statisztikák és társadalomtudományi kutatások is alátámasztják. Tények és összefüggések, amelyekkel valószínűleg még nem találkoztál.

Alább a Budapest Intézet tényanyagát olvashatjátok, mely a Tanulószoba kampány számára készült. 

***

• Ha a szegények gyerekei nem jutnak jó minőségű oktatáshoz, felnőttként nagy eséllyel ők is szegények lesznek
• A szegénység generációs átörökítése az egész társadalom számára káros

Minden negyedik gyerek szegénységben él

2014-ben a magyar népesség 16,6 százaléka, vagyis 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, azaz háztartásuk egy főre jutó (pontosabban ekvivalens) jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. A szegénység előfordulása 24 százalékról 44 százalékra, azaz csaknem a duplájára nőtt 2005 és 2014 között azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő legfeljebb általános iskolát végzett. A szegénységben élők közel negyede roma (Tárki 2015).

2010 és 2014 között 20 százalékról 25 százalékra nőtt Magyarországon a relatív jöve­delmi szegénységben élő gyerekek száma. Ez azt jelenti, hogy ma már minden negye­dik gyerek a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él.[1]

Ugyanebben az időszakban a mélyszegénységben élő gyerekek száma 3 százalékról 8 száza­lékra nőtt, azaz ma körülbelül 130 ezer gyerek él nélkülözésben. Becslések szerint ezen belül 36-54 ezer gyerek súlyos mélyszegénységben él és rendszeresen éhezik (Husz-Marozsán 2014).

A nélkülözés az iskolai teljesítményt is leronthatja. A gyerekek (0 –17 évesek) 9 százaléka, több mint 150 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs bent WC és több mint 110 ezren (6,6%) élnek olyan lakásban, amelyben nincsen zuhany vagy fürdőkád. Csaknem 200 ezer 0-17 éves gyerek (11,3%) él sötét lakásban.[2]

A tanulás a szegénység legjobb ellenszere

Aki isko­lázatlan, az nehezen kap munkát és előbb-utóbb elszegényedik (Tárki 2015). A tanulás tehát a szegénység csökkentésének legfontosabb és legerősebb eszköze lehetne, ehhez azonban sokkal jobb és befogadóbb iskolákra volna szükség. A mai iskolák többsége ugyanis nem csökkenti, hanem inkább növeli a tanulók otthonról hozott hátrányait.[3]

Az iskolák gyenge teljesítményét nagyrészt a pedagógiai módszerek elavultsága és a tanári szakma (az alacsony bérek miatt) erősen lecsökkent presztízse magyarázza. Nem a ráfordítás mértéke, hanem sokkal inkább a hatékonysága okozza a problémát.[4] Vagyis, nem az a probléma, hogy ne lenne elég iskola, vagy elég tanár az iskolákban, hanem az, hogy milyen képességű a tanár és milyen minőségű a tanítás. A pedagógusok többsége – igazodva a Nemzeti Alaptantervhez – az érettségin megkövetelt ismeretek, adatok és képletek megtanítását tartja feladatának, és kevesebb figyelmet szentel az alapkészségek, a szövegértés, számolás, vagy a szociális jártasságok fejlesztésének. Erre legtöbbször az eszközei is hiányoznak: nincs birtokában annak a módszertani tudásnak, ami a készségek fejlesztéséhez kell. A 2003 és 2010 közötti továbbképzési programok ugyan javítottak valamit a helyzeten, de a tanárképzés törzstantervébe az új módszertanok még nem épültek be.

Egyes felmérések szerint ma 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.  Ez azt jelenti, hogy az iskolában nem tanul meg rendesen olvasni, összeadni, kivonni, szo­rozni. A  legfrissebb, 2012. évi PISA tesztek eredménye szerint a tizenöt éves magyar gyerekek 19%-a (tízből kettő) alapfokon teljesít szövegértésben és 28,4 százaléka (tízből három) nem érte el azt a (hatlépcsős skálán második) szintet matematikából, hogy képes lenne átlagot számolni vagy megérteni egy grafikont (OH 2013).[5]

Aki már az alapvető készségeket sem szerzi meg, az nem tud továbbtanulni. Ez oda vezet, hogy a magyar iskolarendszer minden évjárat 16 százalékát általános iskolai végzettséggel ereszti ki a munkapiacra 20-24 éves korában.[6]

A számlát végül mindannyian fizetjük

Felnőttként egy érettségizett, szakmát szerzett fiatal 75 % eséllyel dolgozik, a bére nagyjából havi 150-190 ezer forint és ebből 50-64 ezer forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az a társa, aki csak nyolc általánost végzett, 50 % eséllyel dolgozik és a havi bére csak 111-120 ezer forint, a közös költségvetésbe így 37-40 ezret ad be.[7] Legalább ekkora azonban az esélye (50 %) hogy segélyt kap, vagy közmunkásként dolgozik, vagyis nem befizet, hanem kivesz a költségvetésből, havonta 23-53 ezer forintot.

Ma Magyarországon 3,9 millió dolgozó tart el 6 millió gyereket, munkanélkülit, közmunkást és nyugdíjast. Tehát két dolgozóra három eltartott jut. Ha ma nem teszünk semmit a befoga­dó és jó minőségű oktatásért, növekedni fog az iskolázatlan fiatalok aránya, akik életük nagyobb részében munkanélküliek, azaz eltartottak lesznek. Ez azt jelenti, hogy a foglalkozta­tottak aránya nem növekszik és húsz év múlva  két dolgozóra már akár négy eltartott is jut majd.[8]

***

A Tanulószoba kampányról

A DIA 2016 tavaszán kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésének és tanulástámogatásának fontosságára. Tudj meg többet a kezdeményezésről: www.tanuloszoba.eu. 

A Budapest Intézetről

A Budapest Intézetet 2008 novemberében alapították elméleti és gyakorlati tudással, kormányzati és kutatási tapasztalatokkal rendelkező közgazdászok. Az Intézet független elemzéseket és hatásvizsgálatokat készít szakpolitikai döntések előkészítéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ebben kettős cél vezérli: egyfelől, hogy a megalapozottabb döntések által a magyar és az európai közjót szolgálja, másfelől, hogy hozzájáruljon a tényeken és tudományos alapokon nyugvó szakpolitikai viták és döntések elterjedéséhez. Az Intézet elsősorban a foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, roma integráció, oktatáspolitika, üzleti környezet és a kormányzati hatékonyság szakpolitikai kérdéseivel foglalkozik.

[1] Az adat forrása az Európai Statisztikai Szolgálat adatbázisa: Eurostat online, ilc_li02 indikátor.

[2] Az adatok forrása az Eurostat online, ilc_mdho03c, ilc_mdho02c és ilc_mdho04c indikátora.

[3] Erről lásd még: BIT#7.

[4] Az Európai Unió országai átlagosan a hazai össztermék (GDP) 3-4%-át költik közoktatásra – ehhez képest a hazai 3.2% körüli ráfordítás közepesnek számít.

[5] A matematikai készségek esetében a kettes szinen a gyerekek képesek azonosítani, megérteni egyszerű statisztikai adatokat. Ismerős kontextusban (pl. érmedobás vagy dobókocka) jól azonosítják, megértik és használják az alapvető leíró statisztikai, valószínűség-számítási fogalmakat, megadott adatok és egy probléma kontextusának összekötéséhez megfelelő számítási eljárásokat alkalmaznak (OH 2013 6. táblázat, 31.o.).

[6] Az adat forrása az Eurostat online lfsq_pgaed indikátora.

[7] Az adatok forrása: bérkülönbség BWP 2015/1, bérszint: Bértarifa 2015 (életkor szerint a keresetek, 21-25 évesek adatai), foglalkoztatási ráta: Eurostat online lfsq_ergaed.

[8] A gazdasági eltartottsági ráta alakulására Augusztinovics (2005) készített becsléseket. Ennek alapján, ha nem javul érdemben az iskolázottság és ennek nyomán a foglalkoztatási ráta, akkor 2050-ben már két eltartott jut minden keresőre Magyarországon.