Amit az iskolai közösségi szolgálatról tudni érdemes

Ezt a bejegyzést azzal a céllal írom, hogy praktikus információkkal lássam el azokat a civil szervezeteket, akik úgy döntenek, hogy szeretnének középiskolai diákokat fogadni az iskolai közösségi szolgálat keretein belül. Írok egy pár bekezdést bevezetésül magamról, hogy valamifajta hitelt adjak a válaszoknak, amiket alább egy gyakori kérdések típusú kérdéssorra adni fogok.

2004-től öt évig tanítottam matematikát egy középiskolában. Szívesen tanítottam logikus gondolkodást és problémamegoldást. De csak matematikai problémákat oldottunk meg, miközben én szerettem volna valós problémákat is mutatni a diákoknak. Persze tudtam, hogy a valós, főleg társadalmi problémákra nem lesz egyértelmű megoldás, nem fogom olyan biztonságban érezni magam, ha a diákok kérdeznek vagy megoldást keresnek, mint a matematika órán. Elkezdtem ezért körbenézni, van-e módszertana annak, hogy hogyan tanítsuk a segítés örömét, a társadalmi felelősségvállalást, a problémák, nehéz élethelyzetek enyhítését. 2008-ban megismertem a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkáját, hozzáállását, módszertanát és elkezdtem tanulni tőlük, majd dolgozni velük azért, hogy minél több középiskolai pedagógus számára elérhető legyen a közösségi szolgálat mint pedagógiai eszköz. Sose gondoltuk, hogy a közösségi szolgálatnak kötelezőnek kéne lennie, azért dolgoztunk, hogy szakmai támogatást adjunk minél több igazgatónak vagy osztályfőnöknek, hogy elkezdjen helyet keresni ennek a tanulási lehetőségnek az iskolájában.

Erről a munkáról blogot vezettem, és 2010-ben, amikor még szó se volt a törvényi kötelezővé tételről, ezt írtam:

„Sok megkeresést kapok, pedagógusoktól, hogy hova menjenek el diákjaikkal önkénteskedni. Tudok-e telefonszámot adni gyermekotthonhoz, idősekhez, állatmenhelyhez. Szeretnék, ha a tanulóik megtapasztalnák a közösségi szolgálat élményét, ők maguk is nagyon szeretnének részt venni a folyamatban, de teljes állásban tanítanak, és nincs idejük utánajárni ezeknek az intézményeknek.

Akárhogy is szeretném megkönnyíteni a kollégáim munkáját, mégsem tudok ilyenkor elérhetőségeket és kész programokat adni nekik. Mind a diákoknak, mind a fogadó intézményeknek szükségük van előzetes egyeztetésre, felkészítésre. E nélkül kellemetlen és rossz élményé válhat a legnagyszerűbb segítő szándék is. Ahhoz, hogy sikeres és élményekben gazdag legyen például egy gyermekotthonban megvalósuló játszóház, meg kell ismerni az otthonban lakók körülményeit, életkorát, napi időbeosztását. Fel kell készíteni a diákokat, hogy tudják, mire számítsanak, és feldolgozó órán kell megadni a lehetőséget, hogy elmondják a felgyülemlett érzéseiket, megosszák gondolataikat.

Ugyanakkor a fogadó intézményre sem lehet csak úgy „rászabadítani” a gyerekeket. Az ott dolgozóknak is tisztában kell lenniük az iskola, a diákok motivációjával, hátterével.

Mindezeket megtehetem én is, mint külső koordináló tanár, de ha egy iskola azt szeretné, hogy a közösségi szolgálat része legyen pedagógiai programjának, márpedig egyre több iskolavezető szeretné, akkor a saját koordináló tanárának órakedvezményt kell adnia, biztosítania kell a megfelelő szakmai hátteret, hogy a program valóban megadja a diákoknak azt az élményt és készségfejlesztést, ami ezzel az iskola célja.”[1]

5 év telt el azóta, és bár most minden érettségit adó középiskola „feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése”[2], a fenti bejegyzésem ugyanúgy igaz. Szakmai és anyagi támogatás hiányában a legtöbb iskola nagyon felkészületlen erre a feladatra.

A DIA több mint 15 éve foglalkozik az iskolák és a civil szervezetek támogatásával a fiatalok demokratikus készségfejlesztése területén, tartunk képzéseket pedagógusoknak és civil szervezeteknek, több száz iskolában használják a módszertani kézikönyvet, ami most már online is elérhető, és folyamatosan tartunk érzékenyítő, felkészítő foglalkozásokat középiskolásoknak és egyetemistáknak. Sok tapasztalatunk van tehát a sikerekkel és nehézségekkel kapcsolatban.

Pedagógusok kérdéseire is mindig szívesen válaszolunk, de most itt a civil szervezetek gyakori kérdései következnek. A válaszok az én válaszaim, és inkább kisebb szervezetek számára íródtak.

—

Mi az iskolai közösségi szolgálat?

„Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”[3]

Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek tanulási célja és módszertana van.

Kinek a felelőssége, hogy a diák elvégezze az 50 óra közösségi szolgálatot?

Itt a felelősség kérdése hasonló, mint a tantárgyaknál. Az igazgató, a szaktanár, sőt az osztályfőnök is támogatja a diákot, megadja a feltételeket ahhoz, hogy minél jobban teljesítsen, minél többet megtanuljon az adott tantárgyból, de a diáknak is van felelőssége természetesen abban, hogy végül hányast kap, mekkora és milyen tudásra tesz szert.

Az iskolának tehát feladata, hogy lehetőséget biztosítson a közösségi szolgálat teljesítésére, és a diákok pedagógiai támogatása is az iskola feladata. Ettől még lehetséges, hogy egy diák az iskola segítsége nélkül talál magának közösségi szolgálati tevékenységet. Munkájának pedagógiai feldolgozása viszont ebben az esetben is az iskola feladata.

Bármilyen civil szervezet fogadhat közösségi szolgálatos diákot?

„A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben.”[4]

Közösségi szolgálat bárhol végezhető, ahol a diák a szűkebb vagy tágabb közösségének javát szolgálja, és nem kap érte anyagi ellenszolgáltatást. (Családon belüli segítés nem közösségi szolgálat). Nem kell tehát bejegyzett civil szervezetnek lenni, ahhoz hogy IKSZ-es diákot fogadjunk, a lényeg az, hogy a munkájukkal hozzájáruljanak a közjóhoz, adott esetben támogassák az ügyet, amiért a formális vagy nem formális (non-profit) szervezet dolgozik.

 Milyen feladat elvégzésére kérhetjük meg az ikszes diákot?

A feladat meghatározásakor két szempontot érdemes szem előtt tartanunk. Egyrészt hogy a szervezetnek valóban segítséget jelentsen az adott munka, másrészt hogy egy középiskolás diák képességeinek megfelelő legyen a feladat.

Továbbá a civil szervezetnek is figyelembe kell vennie, hogy az iskolai közösségi szolgálatban igazából fontosabb a diák érzékenyítése, az iskolapadban nem elsajátítható személyes és szociális készségeinek fejlesztése, mint a konkrét haszon, amit a munka elvégzésével „termel”. Nagyon hasznos és jó például egy hátrányos helyzetű 6 éves számára, ha mesét olvas neki egy középiskolás, de éppolyan fontosak azok a tapasztalatok, amiket a középiskolás szerez a kisgyerekkel való foglalkozás során.

Hány diákot fogadhat egy civil szervezet és hány órát végezhet ott egy diák?

A civil szervezet döntheti el, hogy hány diákot fogad és azt is, hogy kik azok a diákok. Természetesen több iskolából is jöhetnek diákok, de az esetleges toborzáskor érdemes először a közeli iskolákat megkeresni. Ha egy iskola túl sok diákot szeretne küldeni, nyugodtan lehet jelezni, hogy pontosan mikor és hány diákot tud fogadni a szervezet.

Azzal kapcsolatban, hogy a diák az 50 órából hányat tölt egy szervezetnél nincs megkötés. A diák részt vehet egy akcióban, és akkor csak 2-3 órát dolgozott a szervezetnél, de akár minden héten ott tölthet két órát egy egész tanéven keresztül, és akkor több, mint 50 óráról fog kapni igazolást. Törvényi kikötés, hogy az utazás nem számít bele az óraszámba, és hogy a munka „alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető”[5].

Mit jelent a felkészítő és a feldolgozó óra?

„A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.”[6]

A felkészítő és feldolgozó órákat minden iskola máshogy kezeli. Sok helyen egyáltalán nincsenek ilyen alkalmak. A civil szervezet, amennyire kapacitása és lehetősége engedi, mindenképpen tartson felkészítést a diákoknak, ami szóljon az ügyről, a célról, amiért a szervezet dolgozik, és legyenek benne praktikus tanácsok. Ekkor érdemes tisztázni, hogy mik lesznek az együttműködés szabályai.

A feldolgozásra a kölcsönös visszajelzésre is fontos időt fordítani. Lehet pár kérdést írásban feltenni a diákoknak, de a legjobb, ha szóban sikerül átbeszélni, hogy mi működött és mit csinálnának a felek másképp. Valamifajta ünneplést, lezáró alkalmat is érdemes lehet szervezni hosszabb vagy nagyobb szabású tevékenység végén.

Hogy működik az adminisztráció?

„Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”[7]

Az adminisztrációnak gyakran valóban része a fent leírt együttműködési megállapodás. Van iskola, aki minden esetben ragaszkodik egy ilyen szerződéshez, de ha a diák a szervezet egy rövidebb akciójában vesz csak részt, akkor ettől el lehet tekinteni. Lehet a megállapodást csak egy diákra kötni és csak egy bizonyos időszakra, vagy ha már régebbi, bejáratott kapcsolatról van szó az iskola és a szervezet között, akkor lehet egy általánosabb megállapodást is írni.

Az igazolás kérdésében is változó, hogy melyik iskola mit kér a szervezettől. A végrehajtási rendelet szerint, „a közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.” Leggyakrabban a diákok ebbe a naplóba (kis füzet) kérnek igazoló aláírást a szervezet egyik képviselőjétől. Van iskola, aki ragaszkodik a szervezet vezetőjének aláírásához és pecséthez is, pedig erre semmilyen törvényi leírás nem utal. Az, hogy az iskolai koordinátor vagy osztályfőnök milyen igazolást vár el a gyerekektől, az rájuk van bízva, és sajnos néhány esetben a pecsétben bíznak csak.

—

Bővebb információt, hivatalos állásfoglalást, az OFI-tól lehet kérni (kozossegi.szolgalat@ofi.hu). A legtöbb hivatalos kérdésben pedig az egy oldalas végrehajtási rendelet a meghatározó. Fogadószervezeteknek szóló ajánlásokat az OFI honlapján  is lehet olvasni.

—

Az alábbi 3 kisfilmünket azoknak ajánljuk, akik példákat, helyszíneket szeretnének látni a közösségi szolgálatra.

Közösségi szolgálat lépésről-lépésre 

A közösségi szolgálat lépésről-lépésre című kisfilm a Budai Középiskola közösségi szolgálatra érzékenyítő programját mutatja be az előkészítő óráktól a feldolgozó alkalmakig. A folyamaton a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkatársa vezeti végig az osztályokat: választási lehetőségeket mutat, megszervezi az osztály által kiválasztott tevékenységet, felkészíti a diákokat, majd az akció után feldolgozó beszélgetést tart.

Az iskolai közösségi szolgálat a terepen

Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.

A hallgatók a közösségért

A hallgatók a közösségért című film a DIA kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén. Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.

                                                                                                                     Matolcsi Zsuzsa

—

[1] http://matolcsizsuzsa.blogspot.hu/2010/10/vannak-elerhetosegeid-fogado.html

[2] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 

[3] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

[4] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 

[5] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 

[6] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 

[7] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet